Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alfons Mucha

2010.02.28

     Alfons Maria Mucha (1860. július 24. – 1939. július 14.) cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor, festő és nagy sorozatú nyomtatott grafikai művek alkotója, aki a szecesszió  egyik kiemelkedő képviselőjének számít mind a mai napig.
     Pályáját autodidaktaként, önmaga képzésével kezdte. Mivel a Prágai Akadémia elutasította, 1879-1881-ig egy színpadképek tervezését tanító iskolát látogatott Bécsben és esténként emellett még egy rajzstúdiót is. Néhány kisebb megbízást kapott a dekoratív festészet területén , minek eredményeként Karl Khuen-Belasi gróf támogatását nyerte el. MuchaEduard Khuen-Belasi számára épített Emin zámek neobarokk kis kastély belsejének kialakítására. Továbbá festői megbízást is végzett a Khuen-Belasi család Dél-Tiroli kastélyában.
     A Világkiállítás alkalmával Párizsba költözött, ami ekkor a művészetek Mekkája volt. 1888-tól a párizsi Julian Akadémián, majd a Colarossi Akadémián tanult. Könyvillusztrációs feladatokkal kereste meg a megélhetését, mely sokszor éppen csak ahhoz volt elég, hogy ne haljon éhen. 1894-ben aztán díjat nyert a párizsi Salon kiállításán.
     Az áttörő sikert Sarah Bernhardtnak köszönheti, a századforduló legismertebb színésznőjének, aki 1894 karácsonyán egy festőművészt keresett, akinek a „Gismonda“ színdarab plakátját kellett megfesteni számára. Mucha kapta meg a megbízást és egy reggel Párizsban mindenütt láthatók voltak a plakátjai, melyek a világhírt jelentették számára. A plakátok iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy csaknem mindet leszedték a művészetet kedvelők, mellyel egycsapásra Mucha lett a legkeresettebb plakátfestője a Belle Époquenak.

     1896-ben festette meg Mucha Sarah Bernhardtnak, mint Kaméliás hölgynek egy plakátját, melyet sokszor emlegetnek úgy, mint a szecessziós grafika egyik korai csúcspontját. Ekkoriban részvények grafikai munkáin dolgozott, értékpapírjai a gyűjtők körében a legdekoratívabb és legkeresettebb darabok ma is.
     1901-ben Mucha a Francia Becsületrend lovagjává lett. Egy évvel később Auguste RodinMarie Chytilovát, akit Párizsban ismert meg.
     Mucha visszatért Csehszlovákiába, ahol tovább folytatta művészi pályáját. Tervei közt voltak például bélyegek, bankjegyek és a fiatal csehszlovák állam kitüntetései. Egy amerikai milliomos megbízásából Mucha 18 év alatt 20 monumentális festményből álló ciklust alkotott: a szláv népek történelmi eposzát festményekben. Az 1913-ban festett képeket 1928-ban Prága városának ajándékozta. Ma is megcsodálhatók a Szláv eposz e festményei. Anyagi függetlenségben élt Prágától északra egy kastélyban feleségével és két gyermekével.
     Mucha az elsők között volt, akiket az 1939-es német bevonulás után internáltak. A Gestapo tartóztatta le korábbi szabadkőműves tagsága miatt. Röviddel később az internálás során kapott tüdőgyulladás a halálát okozta. Fia Jiří Mucha cseh kozmopolita, író, publicista és forgatókönyv-író volt.
     Bár művészetét a szecesszióra jellemző kígyózó indák, stilizált növényi motívumok, buja vonalvezetés, szépséges nőalakok jellemzik, nem vallotta magáénak az art nouveau elveit, nézeteit inkább a szimbolizmussal rokonította. A dekorativitás anatómiai pontossággal párosul. Plakátjai csík alakúak, a századforduló reklámiparának különleges, egyedi termékei. Roppant sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet (Németország története, Ilsée), tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet. Alkotásait gyakran ciklusokba, dekoratív pannóként rendezte össze: A négy évszak (1896), Ékkövek, Csillagok, Művészetek, Virágok, Hónapok, Napszakok.

 

Kép

 

A Gyümölcs

 

Kép

Champenois impriméur

 

 

Kép

Tánc

 

 

Kép

Monte Carlo

 

 

Kép

***

 

 

Kép

4 évszak

 

 

Kép

JOB