Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az égi cethal

2013.08.14

     A Cet (latin: Cetus) egy csillagkép a hazánkból is látható égbolton, amely Kétó megtestesítője (aki Gaia és Pontosz leánya volt a görög mitológiában).

 

 

ceti.jpg

 

     A Cet csillagképben található egy igen különös változócsillag, az Omicron Ceti, azaz a Mira. Neve azt jelenti: „csodálatos” vagy "elbűvölő", s ez az első felfedezett változócsillag az asztronómia történetében. Periódusa 331,65 nap, maximuma idején fényessége 2,0m, míg minimumban 10,1m fényességével valósággal láthatatlanná válik a szabad szem számára, így a csillagkép látványa érzékelhetően megváltozik.

 

     A csillagkép legfényesebb tagja a ß Ceti (ismeretes még mint Deneb Kaitos, vagyis „a cethal farka”) 2,0 magnitúdóval, ezt követi fényerősségben a Menkar (Alfa Ceti), illetve a Gamma Ceti, amely a 17. legközelebbi csillag Naprendszerünkhöz viszonyítva. Ez utóbbi ráadásul egy ikercsillag, vagyis két egymáshoz nagyon közel álló, egymás körül keringő csillag. Egyikük sárga, a másik kék fényű.
     Tekintve, hogy a Cet csillagkép az ekliptikához közel található, meglehetősen jó eséllyel találhatunk itt nagyobb inklinációjú kisbolygókat, azaz szilárd égitesteket, szatellitákat...
     A Cet csillagkép, az "sima" csillagokon túl, otthont ad pár távoli galaxisnak is, melyek közül a legfényesebb az M77 (Messier 77 spirálgalaxis), mely egy úgynevezett "Seyfert-galaxis" a Delta Ceti közelében, fényessége 9m. neareststars.jpg

     A Tau Ceti csillag a Cetus (Cet) csillagkép egyik tagja, ez talán nem meglepő dolog. Tömege és színképosztálya a Naphoz hasonló, a Napnál valamivel kisebb, így fény- és hőkibocsájtása is gyengébb. A naprendszertől való távolsága kevesebb mint 12 fényév, ezért viszonylag közeli csillagnak számít, az odáig való utatás 22.5 évbe telne a jelenlegi ismereteink szerint. Akár szabad szemmel is észlelhető az őszi és a téli hónapokban, méghozzá a déli horizont felett. Vizuális fényessége 3,50 magnitúdó, ami közepesnek számít. Átmérője csak 10%-kal kisebb a Napénál. Felszíni hőmérséklete pár száz fokkal marad el a Nap 5500 Celsius-fokos felszíni hőmérsékletétől. Luminozitása - fénykibocsátása - a Napénak 52%-a. Más ismert csillagoktól eltérően nem rendelkezik hagyományos elnevezéssel.
     2012. december 19-én csillagászok nemzetközi csoportja 5 bolygót fedezett fel a Tau Ceti csillagrendszerben. A bolygók egyike a csillag úgynevezett lakhatósági zónájában kering, ahol folyékony víz stabilan előfordulhat a felszínen, vagyis életre alkalmas felszíne van. Tömege mindössze ötször nagyobb a Földnél, vagyis eddig a lakhatósági zónában keringő legkisebb ismert bolygó egy napszerű csillag körül. A rendszer másik négy bolygója 2-6-szor nagyobb a Földnél, keringési idejük a csillaguk körül 14-642 nap között van. Hivatalosan, legalábbis.
     Valójában, hasonlósági index alapján, a Tau Ceti-nek két olyan bolygója akad, mely képes lehet élet fenntartására, vagyis elképzelhető a belakása, lakhatóvá tétele. Egy érdekes adalék, hogy sok neves író szerepeltette eme csillag bolygóját művében, legismertebb talán közülük Asimov, aki Aurora (Hajnal) névvel illette, s az első betelepített világnak hívta a Földön kívül!

planetsimilarity.jpg