Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Házi egér

2011.11.03

    A házi egér (Mus musculus domesticus vagy olykor Mus domesticus) egy széles körben elterjedt, tucatnyi alfajra bontható rágcsáló, mely erősen kötődik az emberhez, az ember által befolyásolt élőhelyekhez. Kinn, a nyílt természetben alig, ritkán marad életben, mert a többi kistestű rágcsálóval nem képes versengeni az élőhelyért, táplálékért, ráadásul igen nagy számban esik ragadozók prédájává (patkány, menyét, ölyv, stb...).
    A házi egér egy nagyjából 6-8 centi hosszú (farok nélkül!), szürke vagy szürkésbarna bundájú rágcsáló, melynek jellegzetes, hegyes orra, nagy fülei vannak, s képes átfurakodni az alig fél centis réseken is! Mivel éjszakai állat, ezért nem szereti a fényt, felkapcsolt villany esetén igyekszik árnyékba húzódni, nappal csak kivételesen mozog. Sötétben jár dolgai után, ekkor igen nagy területet is képes bejárni és kevés akadályt ismer, hiszen egy szekrény falán is képes felkapaszkodni! Az egér nagyon gyors mozgású, emellett jó úszó és kiváló ugró, hiszen helyből akár 30 centis magasságig is képes felugrani.
    Táplálék szempontjából nem válogatós, aminek erőteljes szaga van, az érdekli, ilyen a dió, szalonna, édességek, de nagyon szereti a kekszet is, ellenben a sajtot nem preferálja, ha mást is talál magának. Jellemző tulajdonsága, hogy a táplálékát csak megrágja, majd a maradékot ürülékével beszennyezve otthagyja, de megrág bármit a lepedőtől kezdve a vezetékekig, csak hogy fogát koptassa.

 

mus-musculus-domesticus--6-.jpg

 

    Az egér általában társas, de a hímek nem tűrik meg egymást, csak a nőstényeket és a kicsinyeket. Egymással jellegzetes cincogó hangon kommunikálnak, így ha egér költözött hozzánk, de nem halljuk cincogni, akkor tudjuk, hogy magányos példányról van szó. Nagyobb területen (magtárak, silók, stb...) a nagyobb távolságot az emberi fül számára hallhatatlan jelzésekkel küzdik le, zárt helyen (lakásba, pl.) ezt azonban nem használják.
    Szaporának tekinthető állatok, egy évben 2-3 generáció is lehet, nőstényenként 6-8 utóddal almonként, melyből azonban alig 1-3 nő csak fel. A vemhes nőstény egér puha dolgokkal bélelt fészket készít magának és utódainak.
    Különleges mivoltukra jellemző, hogy az emberekre igen hasonlítanak, hiszen a minket érintő káros hatások és azok ellenhatásainak vizsgálata éppen ezért rajtuk történik! Ugyanazon hajlamosító géneket hordozzák, mint ami nálunk is megtalálható (pl.: hízásra hajlamosító gén).
    Általában úgy élnek a köztudatban, mint veszedelmes fertőzés-terjesztők, ez azonban nagyon otromba és sarkított kijelentés. Tény, hogy hordozói lehetnek kórokozóknak, élősködőknek, ám az egerek természetükből adódóan kényes állatok, igen sűrűn tisztálkodnak, ezzel rengeteg mindennek veszik elejét, ellentétben a patkányokkal vagy más rágcsálókkal.
    A házi egér, mint neve is utal rá, leginkább hivatlan vendégként ismert, melyet mindenki igyekszik elűzni. Bár az egérfogók és a mérgek valóban hatásosak lehetnek, ezeket azonban inkább népesebb állomány ellen érdemes használni, inkább törekedni kell az állatok élve történő elfogására, hogy aztán kint a természetben szabadon engedtessenek! Élve való elfogásukra két olyan módszer is van, melyet otthon is elkészíthetünk és igen hatékonyan működik:
    1. Dióhéjas-csapda: Ehhez leteszünk egy papírlapot a földre, majd arra egy fél dióval kitámasztott dunsztos-üveget helyezünk. Figyeljünk arra, hogy a felfelé fordított fél dió héjába tett csalit az egér csak erős rángatással tudja kiszedni, különben a csapda nem fog működni! Az egér könnyedén bemászik a kitámasztott üveg pereme alatt, nekiáll mozgatni a dióhéjat, ami elcsúszik a papírlapon és ettől az üveg rácsapódik az egérre, mely nem képes kijönni alóla.
    2. Gurigás-vödrös csapda: Egy WC-papír gurigát az egyik oldalán lelapítunk, hogy szépen felfeküdjön egy polc vagy az asztallap felületére. Ez alá egy vízzel 5-7 centis magasságig feltöltött, legalább 40 centis magasságú vödröt rakunk. A guriga vödör fölé lógó végébe tesszük a csalit, melyért az egér belemászik a gurigába, ami a súlya miatt lebillen vele a vödörbe. Az egér jó úszó, nem fog megfulladni és a víz meggátolja abban, hogy megpróbáljon a vödörből kiugrani.

    Mindkét esetben elkapjuk az egeret, aztán egy otthonunktól távoli helyen elengedhetjük, így mindkét fél jól jár!

 

mus-musculus-domesticus--8-.jpg